Hogyan lesz egy szegény tevehajcsárból diadalmas uralkodó, és ami még fontosabb: a világtörténelem egyik legnagyobb hatású szellemi irányítója? Mikor kezdik el Muhammadnak, azaz „Felmagasztosult"-nak nevezni? Hiszen újszülött korában senkit se nevezhetnek el máris „Felmagasztosult"-nak. Hogyan emlékezhetnek rá úgy, hogy írástudatlannak tartják'? Hiszen aki alaposan ismeri az Ó- és Újtestamentumot, az nem szerezhette tudását szóbeszédbol. Aki hosszú szövegeket költött „makámá"-ban, azaz rímes prózában, az nem mondhatta a költoi szövegeket a szélnek. Az olyan muveltséget, amelyet összegyujtött, nem lehet csupán emlékezetbol gyujteni. — De hát aki egyszer vallásalapító — mint elotte példaképei, Mózes és Jézus, azt okvetlenül olyan sok csodálatos mendemonda vesz körül, hogy utólag már azt is lehet gondolni, hogy valójában nem is élt. Hiszen felmerült ez a lehetoség Mózes és Jézus kapcsán is. Mohamedet azonban mindenki hiteles, valóban élt történelmi alaknak tudja. Csak nem mindent könnyu elhinni, amit történetéhez fuz a hagyomány. Pedig o valóban élt, s a Koránt — az irodalomtörténet egyik legnagyobb hatású írásmuvét — valóban o alkotta. Koporsója bizonyára nem lebeg ég és föld között a félúton, mint ahogy legendája állítja, de nyilván valóban meghalt, és minden bizonnyal koporsóba is tették. Tanítása azonban másfél ezer év után is annyira élo, hogy meroben mindegy, hogy a föld alá tért-e, a mennyországba emelkedett-e, vagy a föld és az ég között lebeg örökkön örökké.

Apja még fia születése elott meghalt, tehát árvának született, egy nagybátyja nevelte, akinek számos tevéje volt. Serdült koráig ezeket a hasznos állatokat legeltette a Mekka környéki homokos pusztaságon. Késobb tevekaravánnal távoli tájakra utazó kereskedokhöz szegodött tevehajcsárnak. Ez jó ellátást biztosító foglalkozás volt szegény, de ügyes, értelmes fiatalemberek számára. Emléke úgy él, hogy igen jóképu, ábrándos tekintetu, okos szavú fiatalember volt.

25 éves volt, amikor egy Khadidzsa nevu igen gazdag, életszereto özvegyasszony beleszeretett. Elobb tevehajcsárának, majd férjének fogadta. O volt Mohamed elso felesége, igen jó feleség, segítotárs egy életen keresztül. Még azt is természetesnek tudta, hogy egy valamirevaló férfinak nem elegendo egy feleség. Segítette is férjét új, tetszetos feleségek válogatásában. Mohamed pedig ajánlatossá tette, hogy egészséges életet élo férfinak az a helyes életvitel, ha négy felesége van. Ez hamarosan belekerült a kialakított életszabályaiba. Emellett Mohamed — de Khadidzsa asszony is — természetesnek tartotta, hogy aki el tud tartani ennél is több asszonyt, az a négy „elso" feleség mellé annyi ágyast válasszon, amennyire igénye van, tehát egész szerelmi kertet — arabul: háremet — rendezzen be otthonában.

A Khadidzsával kötött házasság után a gazdaggá lett Mohamed 15 éven át karavánjaival járta a világot, és tanulta mindazt, amit megtanulhatott. Megismerkedett az otthoni és távolabbi tájak zsidó közösségeivel, megtanulta Mózes igéit. Majd tanulmányozta az arab világban már ismert kereszténység tanításait. Perzsiában találkozott Zarathusztra vallásának két istenével, ennek folytatásaként Mani két istent imádó vallásával és filozófiájával. Saját gondolatait pálmalevelekre jegyezte, ezekbol épült fel az idovel összeállított szent könyv, a Korán legtöbb „szúrá"-ja (fejezete). A hiedelem úgy tudja, hogy ezeket a szövegeket az egyre számosabb tanítványoknak diktálta. Ez persze nem valószínu. Ennyi szöveghez, köztük a vers és a próza közt kialakult „makámá"-hoz (rímes prózákhoz) írni-olvasni tudás volt szükséges. Annyi bizonyos, hogy 15 év alatt Mohamed tudatában összefüggo rendszerré fejlodött az a tanítás, hogy Mózes törvényei és Jézus tanításai után o találta meg a helyes élet, a helyes hit szabályait.

Negyvenéves volt már, gazdag, tekintélyes mekkai polgár, amikor egyszerre látomások tudatták vele, hogy feladatai vannak. Isten — arabul Allah — angyalai közölték vele, hogy fel kell vennie a harcot az arab törzsek hamis bálványai és hazug babonái ellen. Mózestól és Jézustól megtanulta, hogy egyetlen, láthatatlan isten uralkodik a világ felett. A példaadó régi próféták után most már o isten prófétája. „Isten az Isten és Mohamed az o prófétája." — Ez arabul így hangzik: „Allah il Allah, Mohamed ras ul Allah". — Hamarosan ez lett az új, világhódításra induló vallás alapveto igéje. Mohamed felvette a harcot a Mekkában uralkodó bálványimádó hittel. Már gyülekeztek tanítványai, akik lelkesen vallották az egyistenhitet. Ez ijeszto volt a mekkai hatalmasok, a törzsfok és a gazdag karavánokat vezérlo kereskedok szemében. Sokak számára túlságosan vonzó, sokak számára túlságosan veszedelmes volt Mohamed tanítása. Ajánlatos volt menekülni. 630-ban tanítványaival, feleségeivel és a feljegyzett gondolatait orzo pálmalevelekkel a Mekkától északra fekvo Maszrib városába menekült. Ezt a várost azóta is „Medina an nabi" (a Próféta városának) hívják. Itt alakította ki vallásának szervezetét, ettol a meneküléstol számítják a mohamedán vallás születését.

A medinai esztendokben épült egységes muvé a „Korán". A szó „szavalható szöveg"-et jelent. Az addig pálmalevelekre írt szúrák (fejezetek) itt rendezodtek egységes szent szöveggé. Lehetséges, hogy az eredetileg pálmalevelekre rótt fejezetek egy része valóban a próféta diktálása alapján, a tanítványok által írt olvasnivaló volt, de valószínu, hogy többségét maga Mohamed jegyezte le. És az összeállítás valóban a próféta útmutatása alapján készült, míg végül összeállt az azóta is nagy hatású szöveg.